Dankó Pista és Dankó Rádió

Dankó Pista (az István nevet sohasem használta), Szeged-Fölsőtanya (ma: Szatymaz), 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) cigány származású magyar nótaszerző.

Szülőházának helyéül egyes források a szegedi Fölsőváros cigányfertályán, a Hangász utcában állott házat (a mai Bihari utca 13. helyén) jelölik meg, míg mások Szeged-Fölsőtanyára (ma: Szatymaz) teszik. Szülei első gyermekeként látta meg a napvilágot, mindössze kilenc éves volt, amikor édesapját elvesztette. Vele együtt három húga, Irén, Etel és Róza maradtak még félárván.

Dankó Pista és édesanyja

Apja halálát követően nem folytathatta az iskolát. Három elemit, egy református, meg egy lutheránus osztályt végzett el. Szeretett olvasni, gyakran kért kölcsön könyveket diáktársaitól, később saját könyvtára is lett. Leginkább id. Alexandre Dumas, Victor Hugo és Jókai Mór műveit kedvelte.
Erdélyi Náci két hónapig tanította hegedülni, hamarosan azonban munkát kellett vállalnia: vályogvetőként kereste kenyerét. Virtuóz ugyan nem lett, de kortársai beszámolói szerint szívéből jött a zene, amikor játszott.
15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte cigányzenekarát, melynek egyben vezetője is volt. A környékbeli tanyavilágban zenéltek, mivel olcsó muzsikusokra volt kereslet, gyakran léptek fel némi pénzért, ételért vagy borért cserébe. A banda Joó Ferenc arcképfestő tanyáján is megfordult, a 17 éves, kékszemű Pista beleszeretett a gazda Ilonka leányába, aki 13 éves volt, de nem őt szánták neki vőlegényül. Három évvel később Pista nevében Daróczy Pál pusztai kapitány, a betyárvilág csendbiztosa kérte meg a lány kezét, de a leány apja elzavarta őket a birtokáról. Ilonka átadott egy szál rózsát Pistának a kapuban. Kétszeri sikertelen leányszöktetés után, végül harmadjára vitte oltárhoz a lányt, a kisteleki templomban esküdtek egymásnak örök hűséget.
Dankó dalköltészetében gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható. Számos betétdalt írt népszínművekhez, nótáinak száma közel félezerre rúg. Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Békefi Antal, Tömörkény István írtak szöveget a dalaihoz.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Bővebb információ : szineszkonyvtar.hu

Dankó Pista (Szatymaz, 1858. jún. 14. – Bp., 1903. márc. 29.): cigány származású nótaszerző. 15 esztendős korában cigányzenekart szervezett és vezetett szülőfalujában, majd Szegedre került. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. 1890-ben Bp.-re ment, ahol 1895-ben Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével megnyerte az Új Idők pályadíját. Az 1890-es években daltársulattal járta be Mo.-ot, háttérbe szorítva mindenütt a német daltársulatok népszerűségét. Oroszo.-ban is járt. Mivel nem értett a hangjegyíráshoz, dalait mások lejegyzése nyomán ismerjük. Nyomorúsággal küzdött egész életében, elhatalmasodó tüdőbajával már hiába küldték San Remóba. Szegeden temették el. – M. Népszínművek zenéje: A zsöllérlegény (Szeged, 1887); Szegény Laci (Szeged, 1888); A leányasszony (1889); Cigányszerelem (1898); A halász szeretője (Bp., 1899); önálló népies műdalok (összesen mintegy 400 dal). – Irod. Kereszty István: D. P.-ról (Etnographia, 1903); Fabó Bertalan: A magyar népdal zenei fejlődése (1908); Szelényi István: D. P. (Új Zenei Szle, 1953. 2. sz.); Volly István: 100 éve született D. P. (Muzsika, 1958. 7. sz.). – Szi. Gárdonyi József: D. P. Gárdonyi hegedűse (regényes életrajz, Bp., 1935)

 

Forrás : mek.oszk.hu 

Dankó Pista a zeneszoveg.hu-n 

Dankó Pista ott élt a Hungária kávéházban. Azért írom, élt, mert Dankó inkább otthon, a lakásán számított vendégnek. A magunkfajta földi halandó ott él, ahol az éjszakáit átálmodja. Dankó a Hungáriában éjszakázott. A Hungáriában álmodott lágyan dallamos magyar melódiákat. Dankó fülemüleségének a Hungária volt a virágos mezeje, orgonabokra, hol kibocsáthatta dalait éjjel, a csillagfény sugarai felé. Ilyenkor aztán a magyar földről felröppent angyalkák kikönyököltek a felhőszegélyre, s gyönyörködtek a fel-felszálló hazai akkordokban.

Dankó Pista dalait ott szerezte, a Hungáriában. Az írók asztala volt a kottafüzete. Megbecsülhetetlen jó papiros a fehér márvány. A ceruza, tinta egyformán fogja, és pincérszalvéta a törlőgumija. E fehér márványlapra pontozta át Dankó öt vonalra hegedűn négy húron pengetett, cincogtatott ötleteit.

Teljes cikk : gardonyigeza.hu 

Dankó Pista nóták videón a magyarnota.network.hu-n

 
Dankó Pista nóták a GramofonOnline-n


Forrás : gramofononline.hu

Dankó Pista - fim (1941 )

Dankó Pista beleszeret Jáky Ilonkába, a szép, szőke úrilányba, ezért régi szerelme, Rózsi, a vad cigánylány megátkozza. Ilonka megszökik Pistával és összeházasodnak. Nehéz körülmények között élnek, de Pósa Lajos felkarolja a tehetséges fiatalembert. Pista szeretné visszaszerezni legendás hegedűjét, amely egy orosz herceg birtokába került, ezért oroszországi körútra megy. Itt találkozik Rózsival, aki időközben híres táncosnő lett, és most őt is a hatalmába keríti. Közben Pista megbetegszik, és hazatér meghalni. Utolsó óráiban csomag érkezik Rózsitól. A visszakapott hegedűvel eljátssza utolsó dalát.

rendező: Kalmár László
író: Nagymihály Sándor
forgatókönyvíró: Bihari László, Kalmár László
zeneszerző: Sándor Jenő
operatőr: Eiben István
zene: Dankó Pista, Polgár Tibor
vágó: Kerényi Zoltán

szereplő(k): 
Jávor Pál (Dankó Pista)
Lukács Margit (Rózsi)
Simor Erzsi (Jáky Ilonka)
Simon Marcsa (Pista anyja)
Rózsahegyi Kálmán (Marci bácsi)
Mihályfi Béla (Ilonka apja)
Solthy György (Vladimir nagyherceg)
Földessy Géza (Segédtiszt) 

Forrás : port.hu 

Dankó Rádió 

A Dankó Rádió a Magyar Rádió egyik zenei rádiócsatornája, mely magyar nótákat és operettslágereket sugároz. Névadója Dankó Pista cigány zeneszerző. indulásakor az egykori Régió Rádió frekvenciái mellett egy ideiglenes budapesti frekvencián is hallható. 2014. január 2-tól a lefedettség növelésével együtt végleges frekvenciáira kerül. 

Jelmondat: Csendül a nóta, száll a muzsika

Teljes cikk : hu.wikipedia.org  

Magunkról
Kedves Nótakedvelő Barátaink!
Sokszor hallottuk, hogy nincsenek csodák, nálunk mégis csoda történt. Nemzeti kincsünk, a magyar nóta a korábbi tiltott, majd tűrt kategóriából a támogatottba került. Új megjelenési formánk, a Dankó Rádió 2012. december 22-én reggel 6 órától elkezdi adását, remélhetően sokak örömére. Valódi rehabilitálása ez annak a műfajnak, amelyet Kodály és Bartók igényes szórakoztató zenének nevezett, a mindenkori kultúrpolitika mégis mostohagyerekként kezelt. Igaz, ebben a mostoha állapotban is gyakran rendeztek nótahangversenyeket a Vigadóban, az Erkel Színházban és a Zeneakadémián. Ez ma elképzelhetetlen. Vagy mégsem ? Szerkesztő társaimmal, Asbóth Józseffel, Erdélyi Claudiával és Nagy Ibolyával, valamint a Dankó Rádió összes munkatársával arra törekszünk, hogy méltóak legyünk a bizalomra, visszaadjuk a két évszázada létező magyar nóta rangját és egy közkedvelt, kiemelkedő hallgatottságú szórakoztató rádiót hozzunk létre, amelyet szívesen üdvözölnek a hallgatók országhatáron innen és túl.
Arra kérem önöket, hogy támogassanak bennünket megtisztelő jelenlétükkel a készülékek előtt!  Isten segítse közös munkánkat!
Tisztelettel Tarnai Kiss László felelős szerkesztő 

Frekvenciák:
Budapest, FM98.6Mhz Debrecen, FM 91,40 MHz Nyíregyháza, AM 1251 KHz Szolnok, FM 101,2 MHz Mosonmagyaróvár, AM 1116 kHz Győr, AM 1350 kHz Szombathely, AM 1251 kHz  Miskolc, AM 1116 kHz Miskolc, FM 102,3 MHz  Pécs,  FM 101,7 MHz  Szeged,FM  93,1 MHz  

Dankó Rádió  1037 Budapest  Kunigunda útja 64. 
Jó ebédhez szól a nóta  telefonszámok: 06-1-759-6071, 06-30-759-6071, mely telefonszámok hétköznap 12-14 óráig hívhatók.  

dankoradio@mtva.hu  

Forrás : danko.radio.hu 

Élő adásra kattintson a stream001.radio.hu-ra ' 

                                         zene.me-re '   

Jó szórakozást '