Kedves Olvasó ' Karesz Nosztalgia blogjának a fő témája : a múlt idő.Társoldala és csoportja van a Facebookon. Nosztalgiázzunk együtt 'A múlt legyen örökzöld '
A Nosztalgia Tv és rádió köszönt minden kedves látogatót '
Kedves Látogató '
A Nosztalgia Blogban a múltra emlékezhetünk' Nosztalgiázzunk együtt 'Facebookon :Nosztalgia oldalNosztalgia csoportA Nosztalgia bolgban véleményt írhat,üzenhet ' Jó szórakozást '
Az 1966-ban a Magyar Televízió által rendezett Táncdalfesztivál nagy népszerűségnek örvendett, mert új tehetséges előadók generációját mutatta be.Szinte évenként rendezték a Táncdalfesztivált.
Dankó Pista (az István nevet sohasem használta), Szeged-Fölsőtanya (ma: Szatymaz), 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) cigány származású magyar nótaszerző.
Szülőházának helyéül egyes források a szegedi Fölsőváros
cigányfertályán, a Hangász utcában állott házat (a mai Bihari utca 13.
helyén) jelölik meg, míg mások Szeged-Fölsőtanyára (ma: Szatymaz)
teszik.
Szülei első gyermekeként látta meg a napvilágot, mindössze kilenc éves
volt, amikor édesapját elvesztette. Vele együtt három húga, Irén, Etel
és Róza maradtak még félárván.
Dankó Pista és édesanyja
Apja halálát követően nem folytathatta az iskolát. Három elemit, egy
református, meg egy lutheránus osztályt végzett el. Szeretett olvasni,
gyakran kért kölcsön könyveket diáktársaitól, később saját könyvtára is
lett. Leginkább id. Alexandre Dumas, Victor Hugo és Jókai Mór műveit kedvelte. Erdélyi Náci
két hónapig tanította hegedülni, hamarosan azonban munkát kellett
vállalnia: vályogvetőként kereste kenyerét. Virtuóz ugyan nem lett, de
kortársai beszámolói szerint szívéből jött a zene, amikor játszott.
15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte cigányzenekarát,
melynek egyben vezetője is volt. A környékbeli tanyavilágban zenéltek,
mivel olcsó muzsikusokra volt kereslet, gyakran léptek fel némi pénzért,
ételért vagy borért cserébe. A banda Joó Ferenc arcképfestő tanyáján is
megfordult, a 17 éves, kékszemű Pista beleszeretett a gazda Ilonka
leányába, aki 13 éves volt, de nem őt szánták neki vőlegényül. Három
évvel később Pista nevében Daróczy Pál pusztai kapitány, a betyárvilág
csendbiztosa kérte meg a lány kezét, de a leány apja elzavarta őket a
birtokáról. Ilonka átadott egy szál rózsát Pistának a kapuban. Kétszeri
sikertelen leányszöktetés után, végül harmadjára vitte oltárhoz a lányt,
a kisteleki templomban esküdtek egymásnak örök hűséget.
Dankó dalköltészetében gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven
nótájának címében vagy szövegében megtalálható. Számos betétdalt írt
népszínművekhez, nótáinak száma közel félezerre rúg. Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Békefi Antal, Tömörkény István írtak szöveget a dalaihoz.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Dankó Pista(Szatymaz, 1858. jún. 14. – Bp., 1903. márc. 29.): cigány származású nótaszerző.
15 esztendős korában cigányzenekart szervezett és vezetett
szülőfalujában, majd Szegedre került. Első dalait Blaha Lujza tette
népszerűvé. 1890-ben Bp.-re ment, ahol 1895-ben Pósa Lajos balatoni
nótáinak megzenésítésével megnyerte az Új Idők pályadíját. Az 1890-es
években daltársulattal járta be Mo.-ot, háttérbe szorítva mindenütt a
német daltársulatok népszerűségét. Oroszo.-ban is járt. Mivel nem értett
a hangjegyíráshoz, dalait mások lejegyzése nyomán ismerjük.
Nyomorúsággal küzdött egész életében, elhatalmasodó tüdőbajával már
hiába küldték San Remóba. Szegeden temették el. – M. Népszínművek
zenéje: A zsöllérlegény (Szeged, 1887); Szegény Laci (Szeged, 1888); A
leányasszony (1889); Cigányszerelem (1898); A halász szeretője (Bp.,
1899); önálló népies műdalok (összesen mintegy 400 dal). – Irod.
Kereszty István: D. P.-ról (Etnographia, 1903); Fabó Bertalan: A magyar
népdal zenei fejlődése (1908); Szelényi István: D. P. (Új Zenei Szle,
1953. 2. sz.); Volly István: 100 éve született D. P. (Muzsika, 1958. 7.
sz.). – Szi. Gárdonyi József: D. P. Gárdonyi hegedűse (regényes
életrajz, Bp., 1935)
Dankó Pista ott élt a Hungária kávéházban. Azért írom, élt, mert Dankó
inkább otthon, a lakásán számított vendégnek. A magunkfajta földi
halandó ott él, ahol az éjszakáit átálmodja. Dankó a Hungáriában
éjszakázott. A Hungáriában álmodott lágyan dallamos magyar melódiákat.
Dankó fülemüleségének a Hungária volt a virágos mezeje, orgonabokra, hol
kibocsáthatta dalait éjjel, a csillagfény sugarai felé. Ilyenkor aztán a
magyar földről felröppent angyalkák kikönyököltek a felhőszegélyre, s
gyönyörködtek a fel-felszálló hazai akkordokban.
Dankó Pista dalait ott szerezte, a Hungáriában. Az írók asztala volt a
kottafüzete. Megbecsülhetetlen jó papiros a fehér márvány. A ceruza,
tinta egyformán fogja, és pincérszalvéta a törlőgumija. E fehér
márványlapra pontozta át Dankó öt vonalra hegedűn négy húron pengetett,
cincogtatott ötleteit.
Dankó Pista beleszeret Jáky Ilonkába, a szép, szőke
úrilányba, ezért régi szerelme, Rózsi, a vad cigánylány megátkozza.
Ilonka megszökik Pistával és összeházasodnak. Nehéz körülmények között
élnek, de Pósa Lajos felkarolja a tehetséges fiatalembert. Pista
szeretné visszaszerezni legendás hegedűjét, amely egy orosz herceg
birtokába került, ezért oroszországi körútra megy. Itt találkozik
Rózsival, aki időközben híres táncosnő lett, és most őt is a hatalmába
keríti. Közben Pista megbetegszik, és hazatér meghalni. Utolsó óráiban
csomag érkezik Rózsitól. A visszakapott hegedűvel eljátssza utolsó
dalát.
Magunkról
Kedves Nótakedvelő Barátaink!
Sokszor hallottuk, hogy nincsenek csodák, nálunk mégis csoda történt.
Nemzeti kincsünk, a magyar nóta a korábbi tiltott, majd tűrt
kategóriából a támogatottba került. Új megjelenési formánk, a Dankó
Rádió 2012. december 22-én reggel 6 órától elkezdi adását, remélhetően
sokak örömére. Valódi rehabilitálása ez annak a műfajnak, amelyet Kodály
és Bartók igényes szórakoztató zenének nevezett, a mindenkori
kultúrpolitika mégis mostohagyerekként kezelt. Igaz, ebben a mostoha
állapotban is gyakran rendeztek nótahangversenyeket a Vigadóban, az
Erkel Színházban és a Zeneakadémián. Ez ma elképzelhetetlen. Vagy mégsem
? Szerkesztő társaimmal, Asbóth Józseffel, Erdélyi Claudiával és Nagy
Ibolyával, valamint a Dankó Rádió összes munkatársával arra törekszünk,
hogy méltóak legyünk a bizalomra, visszaadjuk a két évszázada létező
magyar nóta rangját és egy közkedvelt, kiemelkedő hallgatottságú
szórakoztató rádiót hozzunk létre, amelyet szívesen üdvözölnek a
hallgatók országhatáron innen és túl.
Arra kérem önöket, hogy támogassanak bennünket megtisztelő jelenlétükkel a készülékek előtt!
Isten segítse közös munkánkat!
Tisztelettel
Tarnai Kiss László
felelős szerkesztő
Frekvenciák:
Budapest, FM98.6Mhz
Debrecen, FM 91,40 MHz
Nyíregyháza, AM 1251 KHz
Szolnok, FM 101,2 MHz
Mosonmagyaróvár, AM 1116 kHz
Győr, AM 1350 kHz
Szombathely, AM 1251 kHz
Miskolc, AM 1116 kHz
Miskolc, FM 102,3 MHz
Pécs, FM 101,7 MHz
Szeged,FM 93,1 MHz
Dankó Rádió
1037 Budapest
Kunigunda útja 64.
Jó ebédhez szól a nóta telefonszámok: 06-1-759-6071, 06-30-759-6071, mely telefonszámok hétköznap 12-14 óráig hívhatók.
1. Azok a szép napok
2. Nem csak a húszéveseké a világ
3. Hull az elsárgult levél
4. Mindenkinek van egy álma
5. Hol jár az eszem?
6. Kicsi, gyere velem rózsát szedni
7. Csak egy tánc volt
8. Nem várok holnapig
9. Találkozás egy régi szerelemmel
10. Az utcán
11. Vándorének
12. Rohan az idő
13. Egy fiú a házból
14. Úgy szeretném meghálálni
1. Nyisd ki babám az aj ajtót
2. Részeg vagyok rózsám
3. Lenn a délibábos hortobágyon
4. Szép a rózsám nincs hibája
5. Egy kicsi ház van a domb tetején
6. Egy asszonynak kilenc a leánya
7. Három sós perec
8. Pi-piros a pipacs virága
9. Az asszony ha veszekszik
10. Szeretni szeretni
11. Csókra csókot - százra százat
12. Édes kedves tekintetes asszony
13. Zöld akukorica Kati
14. Kertem alatt virágzik a rózsa
15. Jegenyefán fészket rak
16. Kiültek a vénaszzonyok a padra
17. Cigány asszony sátora
18. Jaj de régen volt
19. Szép asszonynak kurizálok
20. Kis kutya nagy kutya
21. Süt a mama süt a pék
22. Lakodalom va a mi utcánkban
23. Az a szép az a szép
Cserháti Zsuzsa (Budapest, 1948. június 22. – Budapest, 2003. július 23.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész.
Cserhátit mint a második popgeneráció egyéniségét tartják számon, kritikusok szerint Kovács Kati mellett a hazai poptörténet legjobb „női torka” volt az övé.
A ’70-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a ’80-as években háttérbe került, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak.
Cserháti Zsuzsa (1979)
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
01. Édes kisfiam 03:26 02. Árva fiú 03:53 03. Cserháti Zsuzsa & Kerekes Ali - Nárciszok virulnak 02:56 04. Könnyű, mint az 1x1 02:46 05. Könnyen szerzett csókok 02:40 06. Holdfolyó 02:30 07. Repülj, kismadár 03:41 08. Különös szilveszter 03:56 09. Nem volt ő festő 03:11 10. Búcsúdal 04:15 11. Száguldás, Porsche, szerelem 04:02 12. Látod, szerelem mit tettél 03:23 13. Kicsi, gyere velem rózsát szedni 03:16
1. cd
Hazatérés 03:19 02. Rácsaim ledöltek már 04:05 03. Expressz 04:14 04. Gyermekek voltunk 04:15 05. Csónakom a vizen 03:46 06. Száll a dal 03:53 07. Balatoni emlék 03:28 08. Éjsötét utcán 03:26 09. Mister 02:40 10. A gyertya lángja égjen 03:21 11. Merre vagy 03:12
3. cd
Álmodom 05:01 02. Ringass hajó 02:49 03. Útközben valahol 03:26 04. Gondolj rám 04:10 05. Cserháti Zsuzsa & Hoffmann Sándor - Így lett szerelem a vége 03:47 06. Szerelemhajó 03:25 07. Gyere elém 03:40 08. Hülye vagy 03:00 09. Copacabana 04:06
Cserháti Zsuzsára emlékezve
Hihetetlen, de már kilenc éve nincs közöttünk a magyar könnyűzenei élet kiválósága, Cserháti Zsuzsa. Csodás hangját, egyedi és minőségi dalait azóta is nap mint nap hallhatjuk a rádióban, legsikeresebb számait zenészbarátok éneklik azóta is, hiszen a 2003-ban tragikusan elhunyt énekesnő dalai ma is aktuálisak, naprakészek és fülbemászóak. Pályatársai róla szeretnének megemlékezni a Papp László Sportarénában, 2012. december 27-én.
Cserháti sosem volt hajlandó beállni a sorba és megrendelésre "egyenzenét" csinálni. Mindvégig kitartott a minőségi, értékes zene mellett, még akkor is, amikor egyedi stílusára nem volt kereslet. Pályája nehézen indult, számtalan akadályt kellett legyőznie, sokszor maradt alul és egyedül e harcban. 1965-ben kezdett énekelni, de az igazi áttörést az 1972-es táncdalfesztivál hozta meg számára, amikor a Nem volt ő festő című dalt elénekelte. A fantasztikus énekesnőnek 12 lemeze jelent meg.
A december 27-i emlékkoncerten felcsendülnek legkedveltebb és legnépszerűbb slágerei, mint a Boldogság, gyere haza, az Édes kisfiam, a Kicsi, gyere velem rózsát szedni, az Árva fiú, Száguldás Porsche szerelem vagy a Hamu és Gyémánt.
A csodás torkú előadó dalait Horváth Charlie, Balázs Fecó, Falusi Mariann, Keresztes Ildikó, Kökény Attila és Radics Gigi tolmácsoláséban hallhatjuk. Az est háziasszonya Tóth Vera lesz, akinek eddigi pályafutása elválaszthatatlan Cserháti Zsuzsa dalaitól.
Forrás: music.hu
Teljes cikk :hu.wikipedia.org (Bp., 1917. máj. 26.– ): színésznő. 1935-ben végzett a SzAk-n és a
Nemzeti Színház tagja volt 1956-ig. Ekkor Ausztriába távozott, majd
1957-ben az USA-ban telepedett le. Klasszikus és modern művekben,
tragédiákban és vj.-okban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek
nevéhez. Játékára az átgondoltság és a mély átélés jellemző. Filmezett
is. Művészetét 1952-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben érdemes művész, majd
kiváló művész kitüntetéssel ismerték el. F.Sz. Cordelia (Sh.: Lear király); Tünde (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Armande (Molière: Tudós nők); Elmira (Molière: Tartuffe); Lujza (Schiller: Ármány és szerelem); Éva (Madách I.: Az ember tragédiája); Melinda (Katona J.: Bánk bán); Margit (Goethe: Ős-Faust); Rhédey Eszter (Móricz Zs.: Úri muri); Lady Anna (Sh.: III. Richárd); Titánia (Sh.: Szentivánéji álom); Desdemona (Sh.: Othello).
Nosztalgiázzunk a karácsonyi dalok hazai és külföldi előadók felvételei segítségével ' A karácsonynak kevés köze van Jézus születéséhez,de egy hagyományos szép vallási ünnep lett,melyet milliók ünnepelnek meg.Bővebben itt olvashat 'Sok hazai és külföldi előadót megihletett a karácsony ...Mit kívánhatunk ilyenkor ?
Ki nem ismeri Poor Pétert?Aki nagyon fiatal nem hallotta vagy nem látta a nagyszerű énekest.Nekem is egyik kedvencem volt és marad.Egyedi hangja hiányzik. Karácsonyi köszöntés videója egy kicsit kárpótol.Ki Poor Péter? Először nézzük meg a videót '
Zongora és hegedűtanulmányokat folytatott, majd 17 éves korától Németh Anna opera-énekesnőtől tanult klasszikus éneket. Miután a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójába felvették, Balassa P. Tamás tanítványa volt.
A Magyar Televízió 1967-es táncdalfesztiválja tette ismertté, fellépett itthon és Európa több országában is. Több fesztiválon nyert első díjat vagy közönségdíjat, így Szófiában, Berlinben, Moszkvában, Drezdában, Lipcsében, stb.) Slágerei közül a Fekete vonat című dal aranylemez lett, mely egyben az egyik legnagyobb példányszámban eladott magyar lemez.
1974-ig a Színművészeti Főiskolára járt, ahol operett-musical szakon végzett Vámos László osztályában. Három évig a Szegedi Nemzeti Színház, majd újabb három évig a Miskolci Nemzeti Színház
foglalkoztatta. Hatéves színházi karrierje alatt több főszerepet
játszott operákban, operettekben és musicalekben, nagy sikerrel. A Színházi Adattárban rögzített bemutatóinak száma 21.
1981 óta újból a táncdalénekléssel foglalkozik.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Első nagy sikere
67 éves és még egyáltalán nem akarja abba hagyni az éneklést.
Szererncséjére nem is kell. Fellépésről fellépésre jár, az "Utánam a
vízözön" című dal ma talán még népszerűbb, mint amikor a
Táncdalfesztiválon énekelte.
Poór Péter büszkén vállalja korát, így azt is, hogy már dédunokája is
van. A Derűs Évek Magazinnak mesélt a kicsi Alexről, aki nagyon
ráijesztett a családra. Pár héttel születése után ugyanis műteni
kellett. Mára azonban már minden rendben, a kicsi egészséges és
növekszik.
Poor Péter : Én fedeztem fel Zámbó Jimmyt - Videó a blikk.hu-n
Poór Péter azonban sosem tartozott azon művészek közé, akik
újszülött zsiráfot idéző mozgáskultúrával közlekedtek egy murcifesztivál
színpadán. Absztinenciájának köszönhetően női célközönsége a mai napig
járókeretes agancsviadalt vívna kegyeiért. Még akkor is, ha STÁRunk
bizonyos szögből úgy fest, mint egy jólfésült, mosolygó ördögrája
alulnézetből.
Biztosra vehető továbbá, hogy hajkoronája önálló
entitás. Ha pl. egy masszív muskátlis cserép készülne a művész úr fejére
zuhanni, a sűrű bozont vélhetőleg időben elugrana, és nyüszítve
nyargalna el. Poór Péter kivétel nélkül ad a színpadi megjelenésre, a
jégeralsó-gumicsizma kombó esetében legalább annyira kizárt, mint a
napellenzős motoros bőrsapka. Ruházata alapján joggal gondolhatnánk,
hogy suttyomban üzbég vándorcirkuszokban is fel-fellépeget A Nagy
Zsuscsinyov művésznéven.
Forrás : mulatos.blog.hu
A Magyar Televízió 1967-es táncdalfesztiválja tette ismertté,
fellépett itthon és Európa több országában is. Több fesztiválon nyert
első díjat vagy közönségdíjat, így Szófiában, Berlinben, Moszkvában,
Drezdában, Lipcsében, stb.) Slágerei közül a Fekete vonat című dal
aranylemez lett, mely egyben az egyik legnagyobb példányszámban eladott
magyar lemez.
