Karesz Nosztalgia Blog: Kálmán Imre : Csárdáskirálynő

2013. december 13., péntek

Kálmán Imre : Csárdáskirálynő

Megjelent egy bejegyzés a Csárdáskirálynőről,Kálmán Imre egyik legsikeresebb operettjéről.Korabeli felvételeket hallgathatunk meg és olvashatunk az operettről.
Forrás : valakiblogja.wordpress.com

Latabár Kálmán (Kerekes Feri), Kosáry Emma (Szilvia) és Rátkai Márton (Bóni) a Csárdáskirálynő egyik jelenetében. Király Színház, 1916

Forrás : olvassbele.com

A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legnépszerűbb operettje; egy háromfelvonásos mű. 1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül). Kálmán ekkor visszavonult egy kis üdülőhelyre, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet. A bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a Johann Strauss-színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A november 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett. Időközben az eredeti cím is megváltozott, az Es Lebe die Liebe-ből (Éljen a szerelem) Csárdásfürstin (Csárdáskirálynő) lett. Az ősbemutató színészei között volt Mizzi Günther, a Csárdáskirálynő, Nyárai Antal, Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón Latabár Árpád játszotta szerepét. A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét Király Ernő, Stazi grófnőt Szentgyörgyi Ida alakította. Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat. Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak. A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét, a harmadik felvonás színhelyét pedig egy hotel halljából a karlsbadi sétányra helyezték át. Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Csárdáskirálynő szereposztása 1949-ből - Forrás : bmknet.hu

»A melódiák, amelyek szívünkben tovább zenélnek, úgy fonják körül lelkünket, mint a csodavirágok illata – írta a Színházi Élet tudósítója. – Kálmán Imre … bűvész… A zenéje minden bánatot messzire űz, és nagyszerű szerelemről regél… Úgy hiszünk neki, mint kis gyermek tündérmesét mondó édes anyjának.«

»Csupa vérforraló magyar ritmus, magyar nóta, csillogó hangszerelés – így ír a Budapesti Hírlap. – Legnagyobb érdeme, hogy a magyar népdal bűvös hangulataival, lüktető szilajságával frissíti fel az operettet, amelynek vérkeringése már elernyedt… az édeskés bécsi szentimentalizmustól.« Teljes cikk : olvassbele.com