Nézzünk régi fotókat,mert jobban eltudjuk képzelni Budapestet.A fotók forrása a fortepan.hu.A 19. század végén már a gyáripar is rohamosan növekedett, s a főváros az ország legnagyobb ipari centrumává vált. Népessége viharos gyorsasággal gyarapodott; pl. 1890 és 1900 között évente átlagosan 22 és fél ezer fővel. A polgári forradalom és az első világháború között megötszöröződött a lakosságszám, megközelítette az 1 milliót (1910 : 880 ezer).A város teste a mai Haller-, Orczy, Fiumei utcáig-útig terjedt, de a Kiskörúton kívüli városnegyedek laza, földszintes-egyemeletes városrészei is átépültek, három-négyemeletes bérházak kerültek helyükre. A lakóterületet a nagy helyigényű intézmények zónája fogta közre (temetők, pályaudvarok, lóversenypályák, ligetek, kórházak, kaszárnyák stb.). Budán a lakóövezetek kisebb kiterjedésűek - a Lágymányos csak a századforduló után épül be -; a hegyoldalakra előbb a "második otthonul" szolgáló villák kúsztak fel (elsősorban a Sváb-hegyre), majd a tehetősek kertes lakónegyedi is (elsőként főleg a Rózsadombra).Az első világháború előtt már álltak a főváros reprezentatív, máig a városképet formáló épületei: az Országház, a Bazilika, Opera, a dunaparti szállodasor, az Iparművészeti Múzeum; Budán restaurálták a Mátyás-templomot, mai formájára alakították a Halász-bástyát, épült a Műegyetem, álltak a Belváros hídjai (Margit-, Lánc-, Erzsébet-, Ferenc József-hidak).Az 1870-es években gyorsult fel az elővárosok kialakulása (Újpest már a szabadságharc évében községgé szerveződött); Kispest, Erzsébetfalva, Pestszentlőrinc később városi rangot is nyert, s átformálódtak a várost körülvevő agrárfalvak is: Rákospalota, Rákoscsaba, Soroksár, Csepel, Budafok stb.Forrás : geomarket.hu
Budapest, I. Tabán és a Gellérthegy északi oldala.orig: GGAABBOO
Budapest, I. Víziváros, kilátás a budai Várból.orig: Lajtai László
Budapest, XII. Normafa lejtő, (Nagyegyetemi vagy a Nagy Norma) háttérben a Jánoshegy és az Erzsébet kilátó.
Budapest, Margit híd a budai hídfőtől nézve.orig: Saly Noémi
Budapest, Rákóczi (Kerepesi) út a mai Astoria kereszteződés felől nézve.orig: Saly Noémi
Budapest, V. Szent István Bazilika a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) felől.orig: Saly Noémi
Budapest, II. Árpád fejedelem útja (Ó-Budai rakpart), Császár Fürdő, Rózsadomb. A felvétel 1872 körül készült.orig: GGAABBOO
A tisztúr , a történelmi Magyarország térképével.orig: Lakatos Mária
A tisztúr , a történelmi Magyarország térképével.orig: Lakatos Mária
Budapest, I. Várkert Bazár, szemben a Lánchíd utca házai.orig: Schoch Frigyes
Budapest, Ezredéves Kiállítás, Fővárosi Pavilon.orig: GGAABBOO
Budapest, XIV. Városliget, történelmi főcsoport.orig: Fodor István
Galéria a plus.google.com-on
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése