Kedves Olvasó ' Karesz Nosztalgia blogjának a fő témája : a múlt idő.Társoldala és csoportja van a Facebookon. Nosztalgiázzunk együtt 'A múlt legyen örökzöld '
A Nosztalgia Tv és rádió köszönt minden kedves látogatót '
Kedves Látogató '
A Nosztalgia Blogban a múltra emlékezhetünk' Nosztalgiázzunk együtt 'Facebookon :Nosztalgia oldalNosztalgia csoportA Nosztalgia bolgban véleményt írhat,üzenhet ' Jó szórakozást '
Ferencvárosi Torna Club 113 éves ' Az ünnepségen több élő legenda nyilatkozik arról hogy mit jelent a Fradi számára.Erkölcs,Erő,Egyetértés - nem csak jelszó 'Jó nézni ezeket az élő legendákat ahogyan ragaszkodnak a Fradihoz.Még a vérük is zöld-fehér.Ők jelképezik a dicsőséges múltat.Milyen lesz a jövő?Kubatov Gábor nyilatkozata érdekes a fenti videóban: Fradi élete legnagyobb válságában van' Már látják a fényt ' Én nem látom.Azt látom,hogy a Fradi nincs az első helyen. Nagyon sok pénzt fektetett be kormány.Csak azt mondhatom : Hajrá Fradi ''' Az alábbi összeállítás a dicső Fradi múltjának állít emléket.Mikor és kik voltak bajnokok a Fradinál?Íme :
A bajnokcsapat játékosai: Amsel Ignác (16), Takács I Géza (22), Hungler II János (22), Furmann Károly (22), Bukovi Márton (20), Obitz Gábor (21), Rázsó Izidor (20), Takács II József (22), Turay József (20), Szedlacsik Ferenc (22), Kohut Vilmos (22), Huber Rezső (6), Fröhlich Sándor (3), Toldi Géza (2), Berkessy Elemér (1), Sándor József (1).
Síri sötétségben
alussza álmát az Atlanti-óceán északi részén. Rozsdaette
acéldarabjai jókora, négy négyzetkilométernyi területen szóródtak
szanaszét a hepehupás aljzaton. Minden idők legnagyobb hajója holtában
is csupa rejtély. Most olyan új képek készültek róla, amelyek talán
fölfedhetik minden titkát.
Írta: Hampton Sides
Az elmúlt néhány évben James Cameron, Paul-Henry Nargeolet és mások is jó minőségű, éles felvételeket rögzítettek a maradványokról, mégsem derült ki sok újdonság a Titanic
végóráiról. Rosszak odalent a látási viszonyok, keveset tár föl a
lámpafény; egészen a közelmúltig lehetetlen volt pontosan fölmérni,
merre szóródtak szét a roncs darabjai, egyáltalán: mi minden hever az
aljzaton. Nemrégiben viszont nagyot változott a helyzet.
William Lange, a Woods Hole-i
Oceanográfiai Intézet (WHOI) kutatója különös, kinagyított kép fölött
álldogál egy műszerekkel telezsúfolt lakókocsiban. A Titanic sírhantjának térképe valójában hangradaros mérések eredménye; Lange-nek hosszú hónapok vesződséges munkájával sikerült egybeszerkesztenie a sok ezer felvételt.
Földöntúli a látvány – első pillantásra a Hold felszínét
idézi. Az óceáni aljzat csupa seb: olvadó jéghegyek alásüllyedő tömbjei
ütöttek milliónyi krátert a tengerfenékbe az évezredek során. Ám ha
közelebbről is megvizsgáljuk a képet, kiderül, hogy mesterséges eredetű
törmelék: roncsdarab, használati tárgy, ilyen-olyan holmi is tömérdek
hever az aljzaton. Lange megmarkolja az egeret, a kurzort a térkép egyik szeletére viszi, majd kattint: optikai képet vetít a hangadatokból nyert felvételre, hogy élethűbbé tegye. Ahogy fokozza a nagyítást, egyre jobban kirajzolódik a Titanic
orra, az első kémény helyén ásító sötét lyuk, még egy nyílásfedél is
látható lesz száz méterrel északabbra, félig az iszapba fúródva. Minden
parányi részlet, a hajókorlát darabjába kapaszkodó fehér rákocska is tisztán kivehető a képen.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2012. áprilisi lapszámában.
Az RMS TitanicbritOlympic-osztályú utasszállító hajó. Elsüllyeszthetetlennek tartott rekeszes hajótörzzsel rendelkezett, és kora legnagyobb utasszállító óceánjárója volt, mégis első útján, 1912. április 14-én összeütközött egy jégheggyel, és hajnalra elsüllyedt. Ezek tették világhírűvé. Egy óceánjáró hármas második hajójaként a Titanicot és testvéreit heti három járat kiszolgálására és a transzatlanti forgalom dominálására tervezték a White Star Line társaság számára. A hajót a Harland and Wolff hajógyárban építették az észak-írországiBelfastban. Első útján (az angliaiSouthamptonból a franciaországiCherbourgba, onnan az írországiQueenstownba (1921-től Cobh), és végül az Egyesült Államokba, New York Citybe), 1912. április 14-én, vasárnap 23:40-kor a hajó jéghegynek ütközött, és április 15-én, hétfőn 2:20-kor, az ütközés után alig több mint két és fél órával kettétörve elsüllyedt. A Titanicot a konkurens Cunard Line hajózási társaság két óriáshajója, a Lusitania és Mauretania vetélytársának szánták. A Titanic és testvérhajói, az RMS Olympic és a Gigantic lettek volna a leghosszabb óceánjárók, amelyek egyben a legnagyobb luxussal is szolgálnak (a Gigantic nevét a Titanic katasztrófája után Britannicra változtatták). Részletes beszámoló tovább >>>
Titanic 100 a National Geogrhafic Channelen
Száz éve süllyedt el az RMS Titanic -
a National Geographic Channel Robert Ballarddal, James Cameronnal és
három vadonatúj dokumentumfilmmel emlékezik meg a történelem leghíresebb
hajószerencsétlenségéről.
Meg lehetett volna menteni az utasokat a jéghegyre való áttelepítésükkel? Igaza van annak a forradalmi elméletnek, mely szerint egy ritka - a jéghegyet az őrszem elől kitakaró - légköri jelenség vezetett a tragédiához? És: lehet, hogy a Titanic száz
év elteltével újabb katasztrófa elé néz?? A Nat Geo meghökkentő,
vadonatúj kérdésekre meghökkentő, vadonatúj válaszokat ad lebilincselő
műsoraiban!
A Titanic és James Cameron című kétórás műsorban az Oscar-díjas rendező száz év bizonytalansága és találgatásai után arra keres végső választ, hogy miért kellett elsüllyednie az „elsüllyeszthetetlen" óceánjárónak, és hogy a hajó egyik darabja miért fekszik oly távol a roncs többi részétől. A Bob Ballard: Mentsük meg a Titanic-ot! című
dokumentumfilmben a roncsot 1985-ben megtaláló Dr. Robert Ballarddal
találkozunk, aki többek közt túlélők és áldozatok családtagjaival
beszélget, valamint felméri, hogy mit kellene tenni a pusztulófélben
lévő híres roncs megmentéséért. Végül a Titanic: az ügy lezárva című
alkotásban Tim Maltin történész olyan - friss és meghökkentő - kutatási
eredményeket tár a nyilvánosság elé, melyek teljesen új fényben
világítják meg a tragédia éjszakáján történteket...
Veszélyes játékot űznek a Titanic-emléktúra gazdag utasai?
Ezen a héten lesz 100 éves minden idők egyik
legemlékezetesebb tömegkatasztrófája, aminek apropóján rendhagyó
luxushajózást szervez egy cég ugyanazon az útvonalon. Vajon mit szól
mindehhez a sors?
A Southampton kikötőjéből kifutó MS Balmoral óceánjárót
egy angol utazási iroda indítja el azzal a céllal, hogy a fedélzetére
jegyet váltók nagyon hasonló körülmények között hajózzák végig ugyanazt
az útvonalat, mint amit a Titanic utasai pontosan egy évszázaddal
ezelőtt. Az autentikusságot ráadásul még azzal is erősítik, hogy a hajón
akkori, XX. század eleji etikett lesz érvényben, valamint a tízes évek
ételei és zenéi várják majd a vendégeket, akik közül sokan korabeli
kosztümöt is húznak, mint ez a pár itt.
A túrára 13 ezer dollárba (megközelítőleg hárommillió
forintba) kerültek a jegyek, és a Titanic-téma jómódú mániákusai
alighanem két kézzel is kaptak utánuk, hiszen ennél komolyabb élményt
keresve sem találnának maguknak. A hajóút gondolata azonban legalább
ennyire lehet rémisztő azoknak, akik akár csak egy kicsit is babonásak.
Mert - ahogy a Gawker
újságírója is fogalmaz - az MS Balmoralon bizonyára mindenki tökéletesen
biztonságban fogja érezni magát, csakhogy ne feledjük, 1912-ben is pont
ezzel a megnyugtató tudattal szálltak fel az utasok a White Star Line
társaság monstrumára, amit ráadásul elsüllyeszthetetlennek kiáltottak
ki.
Kíváncsi utódok
És ha mindez még nem kísértené eléggé a sorsot: a hírek
szerint a fedélzetre egykori áldozatok leszármazottai is vásároltak
jegyet. És azt mondtuk már, hogy a tragédia észak-atlanti óceáni koordinátáihoz is pont akkor fognak megérkezni, mint a Titanic, április tizennegyedikén éjfél környékén?
A túrára befizető bowler-kalapos férfiak és tollas
fejdíszű nők mégis azt mondták, nem félnek attól, hogy bármi
bekövetkezne. Jane Allen, akinek mézeshetekre indult dédnagybátyja száz
éve odaveszett a szerencsétlenségben, de dédnagynénije túlélte, úgy
nyilatkozott a BBC-nek: nem gondolja, hogy kísérteties lenne ez a
hajóút. „A világ számos helyén jártam első és második világháborús temetőkben, mert úgy gondolom, mindig fontos emlékeznünk” - mondta