A Nosztalgia Tv és rádió köszönt minden kedves látogatót '

Kedves Látogató ' A Nosztalgia Blogban a múltra emlékezhetünk' Nosztalgiázzunk együtt ' Facebookon : Nosztalgia oldal Nosztalgia csoport A Nosztalgia bolgban véleményt írhat,üzenhet ' Jó szórakozást '

Keresés ebben a blogban

2013. december 28., szombat

Táncdalfesztiválok

Az 1966-ban a Magyar Televízió által rendezett Táncdalfesztivál nagy népszerűségnek örvendett, mert új tehetséges előadók generációját mutatta be.Szinte évenként rendezték a Táncdalfesztivált.

A Táncdalfesztivál könnyűzenei verseny volt a Magyar Televízióban.
Táncdalfesztivált először 1966-ban rendezett a Magyar Televízió. A következő évtizedekben olyan előadók váltak ismertté a műsornak köszönhetően, mint Katona Klári, a Hungária (együttes), Koós János, Korda György, Aradszky László, Delhusa Gjon, a Neoton együttes, Szűcs Judith, Mary Zsuzsa, Soltész Rezső, Szulák Andrea, Máté Péter, Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa, Ihász Gábor, Vámosi János, Záray Márta, Sárosi Katalin.
Az első, klasszikus korszak 1966 és 1972 között volt, ezt követően 1977-ben, 1981-ben, 1986-ban, 1988-ban, 1992-ben, 1993-ban, végül 1994-ben is rendeztek ilyen versenyt. Hasonló dalverseny volt a Magyar Rádióban a Tessék választani! és a Made in Hungary.
A fesztiválok dalait kísérő nagyzenekar magját a Magyar Rádió zenekara, a Stúdió 11 alkotta.

Táncdalfesztivál '66 

Díj Előadó Dal Előadó Dal Előadó Dal Előadó Dal
1. Kovács Kati Nem leszek a játékszered Toldy Mária Más ez a szerelem
2. Illés Még fáj minden csók Zalatnay Sarolta Hol jár az eszem Tárkányi Tamara Idegen utakon Koós János Annyi ember él a földön
Előadói díj: Kovács Kati Koós János Toldy Mária
MHV különdíja: Vámosi János
KISZ KB különdíja: Koncz Zsuzsa

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Bővebben olvashat a tancdalfesztival.lap.hu-n 

Táncdalfesztivál dalai 1966-1972 között a hifimagazin.hu-n ' 

Táncdalfesztivál 1966 - videó
 
 

Táncdalfesztivál 1968 - videó 
 

Válogatás az 1966,1967,1968 Táncdalfesztiválok slágereiből


Dankó Pista és Dankó Rádió

Dankó Pista (az István nevet sohasem használta), Szeged-Fölsőtanya (ma: Szatymaz), 1858. június 14.Budapest, 1903. március 29.) cigány származású magyar nótaszerző.
Dankó Pista.jpg
Szülőházának helyéül egyes források a szegedi Fölsőváros cigányfertályán, a Hangász utcában állott házat (a mai Bihari utca 13. helyén) jelölik meg, míg mások Szeged-Fölsőtanyára (ma: Szatymaz) teszik. Szülei első gyermekeként látta meg a napvilágot, mindössze kilenc éves volt, amikor édesapját elvesztette. Vele együtt három húga, Irén, Etel és Róza maradtak még félárván.


Dankó Pista és édesanyja
Apja halálát követően nem folytathatta az iskolát. Három elemit, egy református, meg egy lutheránus osztályt végzett el. Szeretett olvasni, gyakran kért kölcsön könyveket diáktársaitól, később saját könyvtára is lett. Leginkább id. Alexandre Dumas, Victor Hugo és Jókai Mór műveit kedvelte.
Erdélyi Náci két hónapig tanította hegedülni, hamarosan azonban munkát kellett vállalnia: vályogvetőként kereste kenyerét. Virtuóz ugyan nem lett, de kortársai beszámolói szerint szívéből jött a zene, amikor játszott.
15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte cigányzenekarát, melynek egyben vezetője is volt. A környékbeli tanyavilágban zenéltek, mivel olcsó muzsikusokra volt kereslet, gyakran léptek fel némi pénzért, ételért vagy borért cserébe. A banda Joó Ferenc arcképfestő tanyáján is megfordult, a 17 éves, kékszemű Pista beleszeretett a gazda Ilonka leányába, aki 13 éves volt, de nem őt szánták neki vőlegényül. Három évvel később Pista nevében Daróczy Pál pusztai kapitány, a betyárvilág csendbiztosa kérte meg a lány kezét, de a leány apja elzavarta őket a birtokáról. Ilonka átadott egy szál rózsát Pistának a kapuban. Kétszeri sikertelen leányszöktetés után, végül harmadjára vitte oltárhoz a lányt, a kisteleki templomban esküdtek egymásnak örök hűséget.
Dankó dalköltészetében gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható. Számos betétdalt írt népszínművekhez, nótáinak száma közel félezerre rúg. Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Békefi Antal, Tömörkény István írtak szöveget a dalaihoz.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Bővebb információ : szineszkonyvtar.hu

Dankó Pista (Szatymaz, 1858. jún. 14.Bp., 1903. márc. 29.): cigány származású nótaszerző. 15 esztendős korában cigányzenekart szervezett és vezetett szülőfalujában, majd Szegedre került. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. 1890-ben Bp.-re ment, ahol 1895-ben Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével megnyerte az Új Idők pályadíját. Az 1890-es években daltársulattal járta be Mo.-ot, háttérbe szorítva mindenütt a német daltársulatok népszerűségét. Oroszo.-ban is járt. Mivel nem értett a hangjegyíráshoz, dalait mások lejegyzése nyomán ismerjük. Nyomorúsággal küzdött egész életében, elhatalmasodó tüdőbajával már hiába küldték San Remóba. Szegeden temették el. – M. Népszínművek zenéje: A zsöllérlegény (Szeged, 1887); Szegény Laci (Szeged, 1888); A leányasszony (1889); Cigányszerelem (1898); A halász szeretője (Bp., 1899); önálló népies műdalok (összesen mintegy 400 dal). – Irod. Kereszty István: D. P.-ról (Etnographia, 1903); Fabó Bertalan: A magyar népdal zenei fejlődése (1908); Szelényi István: D. P. (Új Zenei Szle, 1953. 2. sz.); Volly István: 100 éve született D. P. (Muzsika, 1958. 7. sz.). – Szi. Gárdonyi József: D. P. Gárdonyi hegedűse (regényes életrajz, Bp., 1935)
 
Forrás : mek.oszk.hu 

Dankó Pista a zeneszoveg.hu-n 

Dankó Pista ott élt a Hungária kávéházban. Azért írom, élt, mert Dankó inkább otthon, a lakásán számított vendégnek. A magunkfajta földi halandó ott él, ahol az éjszakáit átálmodja. Dankó a Hungáriában éjszakázott. A Hungáriában álmodott lágyan dallamos magyar melódiákat. Dankó fülemüleségének a Hungária volt a virágos mezeje, orgonabokra, hol kibocsáthatta dalait éjjel, a csillagfény sugarai felé. Ilyenkor aztán a magyar földről felröppent angyalkák kikönyököltek a felhőszegélyre, s gyönyörködtek a fel-felszálló hazai akkordokban.
Dankó Pista dalait ott szerezte, a Hungáriában. Az írók asztala volt a kottafüzete. Megbecsülhetetlen jó papiros a fehér márvány. A ceruza, tinta egyformán fogja, és pincérszalvéta a törlőgumija. E fehér márványlapra pontozta át Dankó öt vonalra hegedűn négy húron pengetett, cincogtatott ötleteit.
Teljes cikk : gardonyigeza.hu 

Dankó Pista nóták videón a magyarnota.network.hu-n
 
Dankó Pista nóták a GramofonOnline-n


Forrás : gramofononline.hu

Dankó Pista - fim (1941 )
Dankó Pista beleszeret Jáky Ilonkába, a szép, szőke úrilányba, ezért régi szerelme, Rózsi, a vad cigánylány megátkozza. Ilonka megszökik Pistával és összeházasodnak. Nehéz körülmények között élnek, de Pósa Lajos felkarolja a tehetséges fiatalembert. Pista szeretné visszaszerezni legendás hegedűjét, amely egy orosz herceg birtokába került, ezért oroszországi körútra megy. Itt találkozik Rózsival, aki időközben híres táncosnő lett, és most őt is a hatalmába keríti. Közben Pista megbetegszik, és hazatér meghalni. Utolsó óráiban csomag érkezik Rózsitól. A visszakapott hegedűvel eljátssza utolsó dalát.

rendező: Kalmár László
író: Nagymihály Sándor
forgatókönyvíró: Bihari László, Kalmár László
zeneszerző: Sándor Jenő
operatőr: Eiben István
zene: Dankó Pista, Polgár Tibor
vágó: Kerényi Zoltán

szereplő(k): 
Jávor Pál (Dankó Pista)
Lukács Margit (Rózsi)
Simor Erzsi (Jáky Ilonka)
Simon Marcsa (Pista anyja)
Rózsahegyi Kálmán (Marci bácsi)
Mihályfi Béla (Ilonka apja)
Solthy György (Vladimir nagyherceg)
Földessy Géza (Segédtiszt) 

Forrás : port.hu 



Dankó Rádió 

A Dankó Rádió a Magyar Rádió egyik zenei rádiócsatornája, mely magyar nótákat és operettslágereket sugároz. Névadója Dankó Pista cigány zeneszerző. indulásakor az egykori Régió Rádió frekvenciái mellett egy ideiglenes budapesti frekvencián is hallható. 2014. január 2-tól a lefedettség növelésével együtt végleges frekvenciáira kerül. 
Danko-radio-logo.png Jelmondat: Csendül a nóta, száll a muzsika
Teljes cikk : hu.wikipedia.org  

Magunkról
Kedves Nótakedvelő Barátaink!
Sokszor hallottuk, hogy nincsenek csodák, nálunk mégis csoda történt. Nemzeti kincsünk, a magyar nóta a korábbi tiltott, majd tűrt kategóriából a támogatottba került. Új megjelenési formánk, a Dankó Rádió 2012. december 22-én reggel 6 órától elkezdi adását, remélhetően sokak örömére. Valódi rehabilitálása ez annak a műfajnak, amelyet Kodály és Bartók igényes szórakoztató zenének nevezett, a mindenkori kultúrpolitika mégis mostohagyerekként kezelt. Igaz, ebben a mostoha állapotban is gyakran rendeztek nótahangversenyeket a Vigadóban, az Erkel Színházban és a Zeneakadémián. Ez ma elképzelhetetlen. Vagy mégsem ? Szerkesztő társaimmal, Asbóth Józseffel, Erdélyi Claudiával és Nagy Ibolyával, valamint a Dankó Rádió összes munkatársával arra törekszünk, hogy méltóak legyünk a bizalomra, visszaadjuk a két évszázada létező magyar nóta rangját és egy közkedvelt, kiemelkedő hallgatottságú szórakoztató rádiót hozzunk létre, amelyet szívesen üdvözölnek a hallgatók országhatáron innen és túl.
Arra kérem önöket, hogy támogassanak bennünket megtisztelő jelenlétükkel a készülékek előtt!  Isten segítse közös munkánkat!
Tisztelettel Tarnai Kiss László felelős szerkesztő 

Frekvenciák:
Budapest, FM98.6Mhz Debrecen, FM 91,40 MHz Nyíregyháza, AM 1251 KHz Szolnok, FM 101,2 MHz Mosonmagyaróvár, AM 1116 kHz Győr, AM 1350 kHz Szombathely, AM 1251 kHz  Miskolc, AM 1116 kHz Miskolc, FM 102,3 MHz  Pécs,  FM 101,7 MHz  Szeged,FM  93,1 MHz  

Dankó Rádió  1037 Budapest  Kunigunda útja 64. 
Jó ebédhez szól a nóta  telefonszámok: 06-1-759-6071, 06-30-759-6071, mely telefonszámok hétköznap 12-14 óráig hívhatók.  
Forrás : danko.radio.hu 

Élő adásra kattintson a stream001.radio.hu-ra ' 
                                         zene.me-re '   
Jó szórakozást ' 

2013. december 26., csütörtök

Szandi : Azok a szép napok

Pintácsi Alexandra, művésznevén Szandi (Budapest, 1976. július 7.) kétszeres EMeRTon-díjas magyar énekesnő.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
 
Szandi weblapja : szandi.info 
  Facebook oldal : facebook.com 

Azok a szép napok - cd

  1. Azok a szép napok
  2. Nem csak a húszéveseké a világ
  3. Hull az elsárgult levél
  4. Mindenkinek van egy álma
  5. Hol jár az eszem?
  6. Kicsi, gyere velem rózsát szedni
  7. Csak egy tánc volt
  8. Nem várok holnapig
  9. Találkozás egy régi szerelemmel
  10. Az utcán
  11. Vándorének
  12. Rohan az idő
  13. Egy fiú a házból
  14. Úgy szeretném meghálálni 

Magyar nóta mix - 1

 
Első válogatás
1. Nyisd ki babám az aj ajtót
2. Részeg vagyok rózsám
3. Lenn a délibábos hortobágyon
4. Szép a rózsám nincs hibája
5. Egy kicsi ház van a domb tetején
6. Egy asszonynak kilenc a leánya
7. Három sós perec
8. Pi-piros a pipacs virága
9. Az asszony ha veszekszik
10. Szeretni szeretni
11. Csókra csókot - százra százat
12. Édes kedves tekintetes asszony
13. Zöld akukorica Kati
14. Kertem alatt virágzik a rózsa
15. Jegenyefán fészket rak
16. Kiültek a vénaszzonyok a padra
17. Cigány asszony sátora
18. Jaj de régen volt
19. Szép asszonynak kurizálok
20. Kis kutya nagy kutya
21. Süt a mama süt a pék
22. Lakodalom va a mi utcánkban
23. Az a szép az a szép



Cserháti Zsuzsa

Cserháti Zsuzsa (Budapest, 1948. június 22.Budapest, 2003. július 23.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész.
Cserhátit mint a második popgeneráció egyéniségét tartják számon, kritikusok szerint Kovács Kati mellett a hazai poptörténet legjobb „női torka” volt az övé.
A ’70-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a ’80-as években háttérbe került, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak.
Cserháti Zsuzsa 1979.jpg
 Cserháti Zsuzsa (1979)
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Cserháti Zsuzsa a music.hu - n '

Videók Cserháti Zsuzsával a Youtube-n







Audió felvételek - Gyűjteményes válogatás

1. cd

01. Édes kisfiam 03:26 02. Árva fiú 03:53 03. Cserháti Zsuzsa & Kerekes Ali - Nárciszok virulnak 02:56 04. Könnyű, mint az 1x1 02:46 05. Könnyen szerzett csókok 02:40 06. Holdfolyó 02:30 07. Repülj, kismadár 03:41 08. Különös szilveszter 03:56 09. Nem volt ő festő 03:11 10. Búcsúdal 04:15 11. Száguldás, Porsche, szerelem 04:02 12. Látod, szerelem mit tettél 03:23 13. Kicsi, gyere velem rózsát szedni 03:16


1. cd

Hazatérés 03:19 02. Rácsaim ledöltek már 04:05 03. Expressz 04:14 04. Gyermekek voltunk 04:15 05. Csónakom a vizen 03:46 06. Száll a dal 03:53 07. Balatoni emlék 03:28 08. Éjsötét utcán 03:26 09. Mister 02:40 10. A gyertya lángja égjen 03:21 11. Merre vagy 03:12


3. cd

Álmodom 05:01 02. Ringass hajó 02:49 03. Útközben valahol 03:26 04. Gondolj rám 04:10 05. Cserháti Zsuzsa & Hoffmann Sándor - Így lett szerelem a vége 03:47 06. Szerelemhajó 03:25 07. Gyere elém 03:40 08. Hülye vagy 03:00 09. Copacabana 04:06

Cserháti Zsuzsára emlékezve
Hihetetlen, de már kilenc éve nincs közöttünk a magyar könnyűzenei élet kiválósága, Cserháti Zsuzsa. Csodás hangját, egyedi és minőségi dalait azóta is nap mint nap hallhatjuk a rádióban, legsikeresebb számait zenészbarátok éneklik azóta is, hiszen a 2003-ban tragikusan elhunyt énekesnő dalai ma is aktuálisak, naprakészek és fülbemászóak. Pályatársai róla szeretnének megemlékezni a Papp László Sportarénában, 2012. december 27-én. Cserháti sosem volt hajlandó beállni a sorba és megrendelésre "egyenzenét" csinálni. Mindvégig kitartott a minőségi, értékes zene mellett, még akkor is, amikor egyedi stílusára nem volt kereslet. Pályája nehézen indult, számtalan akadályt kellett legyőznie, sokszor maradt alul és egyedül e harcban. 1965-ben kezdett énekelni, de az igazi áttörést az 1972-es táncdalfesztivál hozta meg számára, amikor a Nem volt ő festő című dalt elénekelte. A fantasztikus énekesnőnek 12 lemeze jelent meg. A december 27-i emlékkoncerten felcsendülnek legkedveltebb és legnépszerűbb slágerei, mint a Boldogság, gyere haza, az Édes kisfiam, a Kicsi, gyere velem rózsát szedni, az Árva fiú, Száguldás Porsche szerelem vagy a Hamu és Gyémánt. A csodás torkú előadó dalait Horváth Charlie, Balázs Fecó, Falusi Mariann, Keresztes Ildikó, Kökény Attila és Radics Gigi tolmácsoláséban hallhatjuk. Az est háziasszonya Tóth Vera lesz, akinek eddigi pályafutása elválaszthatatlan Cserháti Zsuzsa dalaitól.
Forrás: music.hu

Mestersége színész : Bessenyei Ferenc

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10.Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész.
Bessenyei Ferenc.JPG
Bessenyei Ferenc

Egy magyar nábob, középen Kárpáthy János szerepében, 1966

A fekete város tévéfilm, Görgey Pál alispán szerepében, 1971

Bessenyei Ferenc sírja a Farkasréti temetőben
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Bessenyei Ferenc honlapja : bessenyei.hu

Következő
Bessenyei Ferenc
Következő
Bessenyei Ferenc (középen) a Különös ismertetőjel című filmben
Következő
A fekete város - Bessenyei Ferenc

Bessenyei Ferenc szerepei a port.hu-n '
                                              filmkatalogus.hu-n '
                                              zeneszoveg.hu-n '


Mestersége színész műsorban a nava.hu-n '

Mestersége színész : Szörényi Éva

Szörényi Éva, született Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira (Budapest, 1917. május 26.Los Angeles, 2009. december 1.) magyar színésznő. Anyai nagyapja, Lers Vilmos nemzetközi jogi író, államtitkár.

Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom. Pupu Tera: Szörényi Éva, Kati: Somogyi Erzsi, Kisjankó Bori: Eőry Kató.

Teljes cikk :hu.wikipedia.org   
(Bp., 1917. máj. 26.– ): színésznő. 1935-ben végzett a SzAk-n és a Nemzeti Színház tagja volt 1956-ig. Ekkor Ausztriába távozott, majd 1957-ben az USA-ban telepedett le. Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vj.-okban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez. Játékára az átgondoltság és a mély átélés jellemző. Filmezett is. Művészetét 1952-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben érdemes művész, majd kiváló művész kitüntetéssel ismerték el. F.Sz. Cordelia (Sh.: Lear király); Tünde (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Armande (Molière: Tudós nők); Elmira (Molière: Tartuffe); Lujza (Schiller: Ármány és szerelem); Éva (Madách I.: Az ember tragédiája); Melinda (Katona J.: Bánk bán); Margit (Goethe: Ős-Faust); Rhédey Eszter (Móricz Zs.: Úri muri); Lady Anna (Sh.: III. Richárd); Titánia (Sh.: Szentivánéji álom); Desdemona (Sh.: Othello).
SZÖRÉNYI ÉVA –
SZÖRÉNYI ÉVA – Anna (Shaw: Tanner John házassága)
Forrás : mek.oszk.hu 
 
A tanítónő - Szörényi Éva 
A tanítónő 
 
Szörényi Éva szerepei a port.hu-n ' 
                                       filmkatalogus.hu-n '

http://szinhaz.hu/images/simpleforum/Szrnyi%20Jvor_Fszer%20s%20csemege-2013-12-18-10-58-00.jpg 
Jávor Pállal a Fűszer és csemegé-ben.Forrás : szinhaz.hu


A sírtábla Forrás : mfa.gov.hu
Temetéséről a mfa.gov.hu-n ' 

Mestersége színész műsorban a nava.hu-n

Mestersége színész : Tolnay Klári

Tolnay Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17.Budapest, 1998. október 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas Iván Kossuth-díjas színművész.
Tolnai Klári Ágrólszakadt úrilány 1943.JPG
Tolnay Klári az Ágrólszakadt úrilány című filmben (1943)
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Tolna Klári a port.hu-n

Férfihűség - Tolnay Klári
Férfihűség
Következő
Déryné
Következő
Katyi
Tolnay Klári
Fiatalon

Szerepei a port.hu-n '

Tolnay Klári bővebb életrajza a szineszkonyvtar.hu-n

Tolnay Klári a Mestersége színész műsorban a nava.hu-n '

Tolnay Klári a XX. században



Tolnay Klári filmdalai

2013. december 23., hétfő

Nosztalgiázzunk a karácsonyi dalok hazai és külföldi előadók felvételei segítségével

Nosztalgiázzunk a karácsonyi dalok hazai és külföldi előadók felvételei segítségével ' A karácsonynak kevés köze van Jézus születéséhez,de egy hagyományos szép vallási ünnep lett,melyet milliók ünnepelnek meg.Bővebben itt olvashat 'Sok hazai és külföldi előadót megihletett a karácsony ...Mit kívánhatunk ilyenkor ?

Válogasson '































 








Poor Péter

Ki nem ismeri Poor Pétert?Aki nagyon fiatal nem hallotta vagy nem látta a nagyszerű énekest.Nekem is egyik kedvencem volt és marad.Egyedi hangja hiányzik. Karácsonyi köszöntés videója egy kicsit kárpótol.Ki Poor Péter? Először nézzük meg a videót '



Poór Péter (Budapest, 1944. szeptember 20. – ) magyar táncdalénekes.
Poór Péter 1967.jpg 
Poór Péter az 1967-es Táncdalfesztiválon 
Zongora és hegedűtanulmányokat folytatott, majd 17 éves korától Németh Anna opera-énekesnőtől tanult klasszikus éneket. Miután a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójába felvették, Balassa P. Tamás tanítványa volt.
A Magyar Televízió 1967-es táncdalfesztiválja tette ismertté, fellépett itthon és Európa több országában is. Több fesztiválon nyert első díjat vagy közönségdíjat, így Szófiában, Berlinben, Moszkvában, Drezdában, Lipcsében, stb.) Slágerei közül a Fekete vonat című dal aranylemez lett, mely egyben az egyik legnagyobb példányszámban eladott magyar lemez.
1974-ig a Színművészeti Főiskolára járt, ahol operett-musical szakon végzett Vámos László osztályában. Három évig a Szegedi Nemzeti Színház, majd újabb három évig a Miskolci Nemzeti Színház foglalkoztatta. Hatéves színházi karrierje alatt több főszerepet játszott operákban, operettekben és musicalekben, nagy sikerrel. A Színházi Adattárban rögzített bemutatóinak száma 21.
1981 óta újból a táncdalénekléssel foglalkozik.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Első nagy sikere

67 éves és még egyáltalán nem akarja abba hagyni az éneklést. Szererncséjére nem is kell. Fellépésről fellépésre jár, az "Utánam a vízözön" című dal ma talán még népszerűbb, mint amikor a Táncdalfesztiválon énekelte.
Poór Péter büszkén vállalja korát, így azt is, hogy már dédunokája is van. A Derűs Évek Magazinnak mesélt a kicsi Alexről, aki nagyon ráijesztett a családra. Pár héttel születése után ugyanis műteni kellett. Mára azonban már minden rendben, a kicsi egészséges és növekszik.
Forrás : vilagszam.hu 

Poor Péter a Facebookon facebook.com


Poor Péter : Én fedeztem fel Zámbó Jimmyt - Videó a blikk.hu-n 

Poór Péter azonban sosem tartozott azon művészek közé, akik újszülött zsiráfot idéző mozgáskultúrával közlekedtek egy murcifesztivál színpadán. Absztinenciájának köszönhetően női célközönsége a mai napig járókeretes agancsviadalt vívna kegyeiért. Még akkor is, ha STÁRunk bizonyos szögből úgy fest, mint egy jólfésült, mosolygó ördögrája alulnézetből.
Biztosra vehető továbbá, hogy hajkoronája önálló entitás. Ha pl. egy masszív muskátlis cserép készülne a művész úr fejére zuhanni, a sűrű bozont vélhetőleg időben elugrana, és nyüszítve nyargalna el. Poór Péter kivétel nélkül ad a színpadi megjelenésre, a jégeralsó-gumicsizma kombó esetében legalább annyira kizárt, mint a napellenzős motoros bőrsapka. Ruházata alapján joggal gondolhatnánk, hogy suttyomban üzbég vándorcirkuszokban is fel-fellépeget A Nagy Zsuscsinyov művésznéven.
Forrás : mulatos.blog.hu

Poór Péter a Volt egyszer egy Táncdalfesztivál című filmben 

Videók a Youtube-n




















A Magyar Televízió 1967-es táncdalfesztiválja tette ismertté, fellépett itthon és Európa több országában is. Több fesztiválon nyert első díjat vagy közönségdíjat, így Szófiában, Berlinben, Moszkvában, Drezdában, Lipcsében, stb.) Slágerei közül a Fekete vonat című dal aranylemez lett, mely egyben az egyik legnagyobb példányszámban eladott magyar lemez.
Teljes cikk Poor Péter dalaival:  kkm-pps.bloglap.hu 

Poor Péter audió (mp3) felvételei a mp3hamster.net-n '  
Poor Péter : Más ember lettem cd a last.fm-n '
Poor Péter büszkesége


Poor Péter fotói a facebook.com